396 megtekintés
Az Odyssey IOL (Johnson & Johnson) diffraktív IOL. A Synergy IOL (Johnson & Johnson) esetén a távoli tárgyak kissé homályosnak tűnnek, ám ez a lencse ezen javított.
A monofokális műlencsékhez képest a távoli épületek kissé homályosnak tűnnek, mintha ködben lennének. Ez a diffraktív multifokális műlencséknél megfigyelhető tipikus jelenség. Azonban jobb, mint a Synergy esetében.
Éjszaka a fényes fényforrások körüli haló jelenség szembetűnőbb, mint monofokális műlencse esetén. Ez a diffraktív multifokális műlencsékre jellemző. Nagyobb pupilla esetén még feltűnőbbé válik. Ez a Synergy-vel összevethető.
Odyssey műlencse (Johnson & Johnson). 6 méteren az USAF felbontási teszttábla a monofokális műlencséhez képest kissé ködösnek tűnik, de jobb, mint a Synergy esetében. A modellszem közeledésével elmosódás volt megfigyelhető, majd a kép körülbelül 67 cm-nél ismét élessé vált. Ezt követően a távolság csökkenésével az élesség csökkent. A kép körülbelül 43 cm-nél ismét élessé vált, majd a távolság további csökkenésével az élesség újra csökkent.
Távolság6m
Ez a videó éjszaka készült, hordozható modellszem használatával. A monofokális műlencséhez képest az Odyssey műlencsével fényes fényforrások (közlekedési lámpák, fényszórók, hátsó lámpák) körül halók láthatók. Ez a Synergy-hez hasonló mértékű. Ez a diffraktív multifokális műlencséknél megfigyelhető tipikus jelenség. Minél nagyobb a pupilla, annál kifejezettebbek a halók.
Áttekintettük a TECNIS Odyssey intraokuláris lencse klinikai eredményeiről szóló PubMed-publikációkat. Eddig legalább két reprezentatív közleményt azonosítottunk, köztük egy korai, egykarú klinikai vizsgálatot és egy másik trifokális IOL-lel végzett összehasonlító vizsgálatot.[1][2]
Ez a korai klinikai beszámoló 25 japán betegnél értékelte az eredményeket 1 hónappal a TECNIS Odyssey kétoldali beültetése után. A binokuláris UCVA/DCVA távoltól közelig összességében jó volt, a defókuszgörbe pedig +0,5 D-től -2,0 D-ig 0,0 logMAR szinten maradt. A szemüvegfüggetlenség 64% volt; a káprázás és a csillagszórás ritka volt, de a betegek 52%-a számolt be közepes vagy erősebb haloról. Összességében az eredmények széles látástartományra és csökkent fotikus jelenségekre utalnak.[1]
Ebben a prospektív vizsgálatban az Odyssey és a PanOptix lencsét ugyanazon betegek két szemébe ültették be. Az Odyssey a távoli látásban és a kontrasztérzékenységben, a PanOptix a köztes látásban bizonyult jobbnak. A közeli látás, a fotikus tünetek és a szemüvegfüggetlenség nem mutatott jelentős különbséget. Röviden: az Odyssey távolra egyértelműen erős, a PanOptix pedig a köztes tartományban van kissé előnyben.[2]
Az Odyssey-ről jelenleg a PubMedben elérhető klinikai bizonyítékok még korai szakaszban vannak, de az irány meglehetősen következetes. Összefoglalva, az Odyssey jó távoli látást és kontrasztérzékenységet, megfelelő köztes látást nyújt, és bár a halohoz hasonló fotikus jelenségek megmaradnak, a korábbi folyamatos látástartományú (CRV) lencsékhez képest enyhébbnek tűnnek. Az összehasonlító vizsgálatok egyértelmű erősségeket és gyengeségeket mutatnak a versenytárs trifokális IOL-ekhez képest, így a választás attól függhet, hogy a beteg igényei a távoli vagy a köztes látásra összpontosulnak.[2][1]
